Március 15-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán egésznapos program várta a lelki töltekezésre vágyó fiatal felnőtteket. Az eseményre 30 fő regisztrált, akik a délelőtt Garaczi Gergely atya, a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-templom káplánja nagyböjtre vonatkozó gondolatait hallgathatták. Gergő atya a negyvennapos időszakot először Fábry Kornél atya videója segítségével ismertette a hallgatósággal. Ezt egy kvíz követte, melynek eredményéből kiderült, hogy ki mennyire figyelt oda a videóban elhangzottakra. Ezután Gergő atya az elmélkedésében a nagyböjtöt tudományosan vizsgálta. Mivel nagyrészt teológushallgatók vettek részt a lelkinapon, ezért a többség számára az atya szavai nemcsak lelki, hanem tanulmányi szempontból is hasznosíthatóak voltak. Szóba került a böjtölés eredete, a fogalom helyes értelmezése, a megpróbáltatások általi Krisztus felé fordulás, valamint az irgalmasság testi és lelki cselekedetei is.

Az elmélkedés után a résztvevők 4-5 fős kiscsoportokban oszthatták meg a véleményüket, vitatkozhattak egymással. A kiscsoportokban elhangzottakat a csoportvezetők az ebédszünet után megosztották a lelkinap résztvevőivel. Akiben kérdés fogalmazódott meg, lehetősége adódott kérdeznie Gergő atyától, továbbá a lelkinap délutáni részéért felelős Tölgyesi Dávid somogysámsoni plébániai kormányzó atyától. A papokat kérdezték az érzéseinkért való felelősségünkről, a halál utáni tisztulásról, a bocsánatkérés és a megbocsátás szükségességéről, továbbá a hajléktalanokhoz való hozzáállásunkról. Bár ez a programpont alig fél órát vett igénybe, a fiatalok mégis számos kérdésükre kaptak választ.

A délután a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomban folytatódott, ahol fiatalok számára készített bűnbánati keresztutat jártunk. Az egyes stációknak a mi korosztályunknak szóló elmélkedései által magunkba tudtunk tekinteni, megvizsgálhattuk a lelkiismeretünket. Ez volt a nap talán legfontosabb és legmélyebb része, melynek köszönhetően észrevehettük, hogy miben kell még fejlődnünk az istenkapcsolatunk megerősítéséhez.

A keresztút befejeztével zenés szentségimádás következett. Gitáros énekek által dicsőíthettük Istent, a dalok között pedig csendes imádságra és lelkiismeret-vizsgálatra volt lehetőségünk. Az Úrhoz fizikailag is igazán közel kerülhetett az, aki az oltár előtti térdeplőhöz ment imádkozni. Délután öt órakor a szentségimádás lezárásával befejeződött a program, mely a résztvevők visszajelzései alapján nagyszerűen sikerült.